Hasznos tudnivalók az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban

Hasznos tudnivalók az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban

Biztosítotti jogviszonyra vonatkozó kérdések

1. Nyugdíjas igényelheti-e a lakásfelújítási támogatást?

A kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjas igénylő akkor felel meg a Rendelet (*1)

biztosítotti jogviszonyra előírt feltételeknek, ha kiegészítő tevékenységet folytató

személynek minősül, azaz valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban

keresőtevékenységet végez. Abban az esetben is jogosult lehet az otthonfelújítási támogatásra, ha végleges

határozat alapján ápolási díjban, otthongondozási díjban részesül, vagy a kiskorú

gyermeknek – akire tekintettel a felújítási támogatást igénybe kívánja venni – a rokona és a gyermek

szüleinek halála miatt ő a kiskorú gyermek kirendelt gyámja.

2. Saját gyermekem nincs, nevelőszülőként jogosult vagyok-e az otthonfelújítási támogatásra?

Nem.

3. A lakásfelújítási támogatás szempontjából biztosítottnak minősülök, ha magam után fizetem a járulékot?

Nem, mert az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével egészségügyi

szolgáltatásra szerzett jogosultságot, de nem minősül a Tbj. (*2) 6. §-a szerint biztosítottnak.

4. Az őstermelők biztosítottnak minősülnek?

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a mezőgazdasági őstermelőként figyelembe

vehető időre az előírt járulékfizetés megtörtént, valamint az e tevékenységből származó

jövedelme eléri a minimálbér 30%-át.

5. A GYED, illetve GYES folyósítása alatt megfelelek a biztosítotti feltételeknek?

A GYED, illetve GYES folyósítása alatt akkor minősül a Tbj. 6. §-a szerint

biztosítottnak, ha közben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennáll. Abban az

esetben, ha megszűnt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, már nem felel meg a

feltételeknek. A kérelem benyújtását megelőző egy éves időtartamban figyelembe

vehető még az az időszak, amikor hallgatói jogviszony mellett megállapított

gyermekgondozási díjban részesült (1997. évi LXXXIII. tv. 42/E. § alapján).

6. Igényelhető-e a felújítási támogatás, ha az igénylő külföldön dolgozik?

Egyedüli igénylőként nem, mert a lakásfelújítási támogatás igénybevételének feltétele, hogy az

igénylő az otthonfelújítási támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában Tbj. 6. §-a szerinti

biztosított személynek minősüljön, azaz a magyarországi társadalombiztosítási rendszer

hatálya alá tartozzon. Abban az esetben, ha együttes igénylőként nyújtja be a lakásfelújítási támogatási

kérelmet és a másik fél megfelel a biztosítotti feltételeknek, akkor jogosultak lehetnek a

támogatásra.

* 1- A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI.25.) Korm.rendelet

* 2- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.

törvény

7. Külföldön dolgozom, igényelhetem-e az otthonfelújítási támogatást?

A kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek,

ugyanakkor az azt megelőző időszakra a külföldi TB jogviszony is figyelembe vehető,

amennyiben azt az illetékes külföldi hatóság, vagy nemzetközi szervezet által kiállított

igazolással igazolja.

8. Milyen igazolás szükséges külföldi munkaviszonyról?

Külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített magyar

fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább 1 éve

folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján

már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek (együttes igénylés esetén legalább az

egyik félnek).

9. Igénybe vehető-e a lakásfelújítási támogatás, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben

külföldön dolgozott, de a kérelem benyújtásakor már Magyarországon dolgozik?

Igen, mert az egy éves (egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással) folyamatos

biztosítotti időbe beleszámít a külföldön folytatott keresőtevékenység, ha azt a külföldi

hatóság által kiállított igazolás alátámasztja.

10. Teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszony szükséges, vagy megfelel a

részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony is?

Az igénylő, ha valamely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban van foglalkoztatva

biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy

részmunkaidőben történik-e.

11. Egyéni vállalkozó vagyok, de szüneteltetem a vállalkozást gyermekem születése

miatt. Jogosult vagyok az otthonfelújítási támogatásra?

Sajnos nem felel meg a feltételeknek, mert a biztosított, tevékenységét szüneteltető

egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A támogatási

kérelem benyújtásakor biztosítottnak kell lennie, és egy év – egybefüggően legfeljebb

30 nap megszakítással – folyamatos biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie.

12. NAV, TB, valamint munkáltatói igazolást kell-e benyújtani?

Nem a köztartozást, és a TB jogviszonyt a Magyar Államkincstár fogja vizsgálni.

Munkáltatói igazolásra nincs szükség. A köztartozás mentességről és a TB

jogviszonyról a nyilatkozni szükséges.

13. Milyen esetben szükséges igazolást csatolni a TB jogviszonyról?

Ha az igénylő

- a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytat (saját jogú

nyugdíjas) a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított

igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági

nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély

vagy kamara, kar által kiállított igazolás szükséges;

- valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi

szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott: az illetékes

külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles

magyar nyelvű fordítása szükséges

14. Arról, hogy van-e köztartozásom, ki tud nekem információt adni?

Az állami adóhatóság által nyilvántartott tartozásokról a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalnál (NAV) tud érdeklődni.

Jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdések

15. Hová lehet fordulni az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdésekkel?

Az otthonfelújítási támogatással kapcsolatos kérdéseket a Magyar Államkincstár az

alábbi elérhetőségeken várja:

E-mail-ben: otthonfelujítas@allamkincstar.gov.hu

Telefonon (hétfőtől csütörtökig 8:00-17:00 óráig, pénteken 8:00-14:00 óráig hívható):

06 1 452 2910

06 30 344 0045

06 70 460 9005

06 20 881-9535

16. Kell-e előzetesen regisztrálni az otthonfelújítási támogatás igényléséhez?

Nem

17. Hogyan kell érteni a kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidőt?

A felújítási támogatás iránti kérelmet a lakáson végzett valamennyi felújítási munkálat

befejezését követően, a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb

2022. december 31-ig lehet benyújtani. Több számla esetében a 60 napos igénylési

határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

18. Ha elutasították a kérelmemet, hol lehet fellebbezni?

A Rendelet szerint nincs lehetőség jogorvoslatra. A kérelem elutasítása esetén lehetőség

van újabb kérelmet benyújtani 2022. december 31-ig.

19. Csak házasok igényelhetik az otthonfelújítási támogatást?

NEM csak házasok igényelhetik. A gyermeket nevelő vagy váró (12. hetet betöltött

magzat) egyedülálló szülők és házastársak vagy élettársak egyaránt igényelhetik.

20. Csak az lehet igénylő, akinek tulajdonjoga van az ingatlanban?

Nem, a tulajdonjoggal rendelkezhet csak az egyik igénylő, vagy a kiskorú gyermekek

valamelyike.

21. Mit jelent az együttes igénylés?

Az azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak csak közösen, együttes

igénylőként igényelhetik a lakásfelújítási támogatást.

22. Élettársi kapcsolatról kell-e igazolást benyújtani?

Nem szükséges okirattal igazolni az élettársi kapcsolatot. Amennyiben állandó

lakcímük azonos, az élettársak együttesen igényelhetik az otthonfelújítási támogatást.

23. Együtt élő házastársak esetén van-e lehetőség arra, hogy csak az egyikünk igényelje

az otthonfelújítási támogatást?

A felújítási támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel

rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelhetik,

így nincs lehetőség arra, hogy csak az egyik fél igényelje a lakásfelújítási támogatást.

24. Igényelhető-e az otthonfelújítási támogatás, ha a házastársak lakóhelye nem azonos?

Igényelhetik, azonban nem együttes igénylőként. A felújítási támogatás teljes összegére az a

szülő jogosult, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél

egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye. A lakásfelújítási támogatás 50%-os mértékére jogosult

mindkét szülő, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik

gyermekük lakóhelyével.

25. A lakásban, amelyben élünk nem vagyunk bejelentkezve, de ha átjelentkezünk,

akkor mikor kezdhetjük a felújítást?

Az otthonfelújítási támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fenn kell állnia az 1 éves lakóhely

feltételének, tehát a benyújtást megelőző egy éven túli bejelentési időnek. Ez tehát nem

zárja ki, hogy a munkálatokat még az 1 év letelte előtt elkezdjék.

26. Ha most még nem rendelkezik egy éve állandó lakcímmel a felújítandó ingatlanban,

el lehet-e kezdeni gyűjteni a számlákat?

Igen, az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek a felújítási támogatási kérelem benyújtásának

időpontjában kell teljesülnie.

27. Mikortól lehet számlákat gyűjteni?

A számlák 2021. január 1-jétől gyűjthetők, kivéve, ha az új építésű lakás az ingatlannyilvántartásba még nem került bejegyzésre,

mivel az otthonfelújítás keretében az építés nem támogatható.

A számlák gyűjtésével nem kell megvárni:

- a lakóhely bejelentéstől számított egy év elteltét

- a magzat 12. hetes korát

- a TB jogviszony egy éves meglétét.

28. Életvitelszerűen élek a sok éve saját tulajdonú lakásomban, ám eddig nem volt

fontos, hogy gyermekemmel ide be legyünk jelentkezve, viszont a tartózkodási

helyünk ez. Ezt közüzemi számlákkal is tudom igazolni. Így elegendő?

Nem. Az otthonfelújítási támogatás feltétele, hogy legalább 1 éve a felújítással érintett ingatlan legyen a

lakcímkártya szerinti lakóhely.

29. Állandó lakcímünk van és tartózkodási helyünk. Lakóhelyünk nincs.

A lakcímkártya szerint lakóhelyet és tartózkodási helyet/címet különböztetünk meg. Így

az állandó lakcím egyenlő a lakóhellyel.

30. 2020. évben vásároltunk ingatlant, amely felújításra szorul, ezért nem lehet

beköltözni. Ebben az esetben is vonatkozik az 1 éves időtartam?

NEM, az 1 éves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni, ha a támogatással

érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, a lakás ingatlan-nyilvántartási

bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor.

Ugyanakkor, ha a tulajdonváltás a Ptk. szerinti hozzátartozók között történt, akkor a

már támogatással érintett lakásra a tulajdonváltással sem igényelhető újabb felújítási támogatás.

31. A tulajdon szerzést mikortól számítják? A szerződéskötés időpontjától vagy az

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés időpontjától?

A tulajdonjog megszerzésének dátuma az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzés

napja.

32. Ha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, hogy tudok a tulajdonban lévő ingatlan

részre lakásfelújítási támogatást igényelni?

Az otthonfelújítási támogatás csak arra az ingatlanra és ingatlan részre vehető igénybe, amit a használati

megállapodás vagy bírósági ítélet körbehatárol. Közös használatú, illetve közös

tulajdonú részre felújítási támogatás nem vehető igénybe.

33. Használati megállapodást megírhatom én is vagy hivatalosnak kell lennie?

Több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében közokiratba vagy ügyvéd által

ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet

szükséges.

34. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó

lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek

lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó

nyilatkozat?

Nem, ez esetben nincs rá szükség.

35. Elváltam, 1 közös gyermekünket én nevelem, hozzám van bejelentkezve állandó

lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermek

lakcímkártyáján. A gyermekfelügyeletet közösen látjuk el. Felújíthatjuk-e

mindként lakást az otthonfelújítási támogatást megosztva?

Nem. Csak a gyermek lakóhelye (lakcímkártya szerinti lakóhely) újítható fel a

felújítási támogatás igénybevételével.

36. Elváltam, 2 közös gyermekünket én nevelem, hozzám vannak bejelentkezve állandó

lakcímmel, a férjem címe tartózkodási helyként szerepel a gyermekek

lakcímkártyáján. Férjemnek nincs másik gyermeke. Kell a férjemtől a lemondó

nyilatkozat?

Nem. Lemondó nyilatkozat abban az esetben kell, ha valamelyik gyermek lakóhelye

megegyezik az apa lakóhelyével és az apa nem kívánja igénybe venni az otthonfelújítási támogatás 50%- át.

37. Lehet-e számlát gyűjteni az adásvételi aláírása után, de a használatbavételi

engedély kézhezvétele előtt?

NEM, a még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe az otthonfelújítási támogatás,

amíg az ingatlannyilvántartásba még nincs bejegyezve.

38. Milyen esetben nem kell alkalmazni az egy éves lakóhelyre vonatkozó feltételt?

Az egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie a lakásfelújítási támogatási kérelem

benyújtásának időpontjában a várandósság 12. hetét betöltött magzat, illetve az egy

évnél nem régebben született gyermek esetében. Fontos ugyanakkor, hogy ez a kivétel

csak a gyermekre vonatkozik, az igénylőknek ebben az esetben is meg kell felelniük az

egyéves lakóhelyre vonatkozó feltételnek.

További kivétel az az eset, ha az otthonfelújítási támogatással érintett lakás tulajdonjogának

megszerzésére, azaz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a

felújítási támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, valamint kivétel az

is, ha az igénylő, illetve kiskorú gyermekei tulajdonában lévő telken felépült lakás

ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az otthonfelújítási támogatási kérelem benyújtását megelőző egy

éven belül került sor.

39. A 2020-ban vásárolt anyagok számláit elfogadják? Például a kivitelezés csak 2021.

januárban kezdődik, de ehhez már előre meg vannak vásárolva a szükséges

anyagok számlával. A munkadíjról kiállított számlák már 2021. éviek lesznek.

NEM, a 2020. évben megvásárolt építőanyagokról kiállított számlák a lakásfelújítási támogatás

igénylésekor nem számolhatók el.

Egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozói

szerződés alapján, valamint, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített

számlák alapján nyújtható be az otthonfelújítási támogatási kérelem.

40. Történhet-e több ütemben a felújítás? Vagyis van egy számla, ami 2021.

februárban lett kiállítva, de az év hátralévő részében további felújítást szeretnénk

végezni. Meddig nyújthatók be a számlák?

IGEN, a lakás teljes felújításának befejezését – nem az egyes munkálatok befejezését –

követően kell a kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül benyújtani.

A felújítás időtartamát és a munkálatok számát a jogszabály nem korlátozza. Több

kivitelezővel is köthető szerződés.

41. 25. éves korú gyermek esetén a felújítást a gyermek 25. életévének betöltésének

napjáig el kell végezni?

IGEN, a gyermek 25. életévének betöltése előtt a kérelemnek be kell érkeznie a Magyar

Államkincstárhoz, így be kell, hogy fejeződjön a felújítás, valamint a számlákat is ki

kell egyenlíteni addigra.

42. A 25. életévet betöltött gyermekre tekintettel igényelhető-e az otthonfelújítási támogatás?

Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a gyermek 25. életévét betöltötte és

megváltozott munkaképességű személynek minősül a lakásfelújítási támogatás igényelhető.

43. Kizáró ok, ha a 25 év alatti gyermeknek van munkaviszonya, önálló jövedelme,

esetleg más lakcímen tartózkodási helye vagy külföldön tanul?

NEM, a kérelem elbírálásánál nem szempont, az a fontos, hogy a lakcímkártyáján

lakóhelyként (nem tartózkodási helyként) szerepeljen a felújítással érintett ingatlan.

44. Elegendő-e ha a lakcímigazoló kártyán tartózkodási helyként van a felújítással

érintett ingatlan címe feltüntetve, vagy állandó lakcímként kell szerepelnie?

NEM, a felújítással érintett ingatlannak a lakcímkártyán lakóhelyként kell feltüntetve

lennie, ami nem azonos a tartózkodási hellyel.

45. Ki minősül az otthonfelújítási támogatás igénybevétele szempontjából megváltozott

munkaképességű személynek?

Az igénylő azon gyermeke, aki a felújítási támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a

25. életévét már betöltötte és megváltozott munkaképességű személy, azaz:

akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota

legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett

hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű vagy 2008.

január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét

legalább 67%-ban elvesztette,

aki fogyatékossági támogatásban részesül,

aki vakok személyi járadékában részesül,

aki után a támogatást igénylő, gyermekek otthongondozási díjában részesül.

46. Igényelhető-e a lakásfelújítási támogatás, ha a felújítandó lakás 100%-ban a nagykorú gyermek

tulajdonában van?

Nem, mert az otthonfelújítási támogatással érintett lakásban az igénylőnek, illetve a kiskorú gyermeknek

kell együttesen rendelkezniük legalább 50%-os mértékű az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzett tulajdoni hányaddal. A Rendelet kifejezetten a kiskorú gyermek tulajdoni

hányadát nevesíti, tehát a nagykorú gyermek tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.

47. Az ingatlan tulajdonosa (100%-ban) kiskorú. Ki igényelheti a felújítási támogatást?

Az otthonfelújítási támogatási kérelem benyújtására a felújítási támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett

gyermekkel azonos lakóhelyen lakó szülő vagy a Rendelet szerinti gyám jogosult.

48. Igénybe lehet-e venni a lakásfelújítási támogatást abban az esetben, ha együttes igénylés esetén az

egyik igénylő 100%-os tulajdonában van a felújítandó lakás, de csak a másik fél

minősül biztosítottnak?

Igen, mert együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylőnek kell biztosítottnak

lennie, és ebben az esetben teljesül az a feltétel is, hogy az igénylők együtt

rendelkezzenek legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal.

49. A lakásunk jelzálogjoggal terhelt. Jogosultak vagyunk-e az otthonfelújítási támogatásra?

IGEN, a rendelet szerint nem kizáró ok, ha a lakás hitel miatt jelzálogjoggal terhelt.

50. Beadható-e kérelem, ha az igénylőnek falusi CSOK támogatása van folyamatban?

IGEN, de azonos számlák nem számolhatók el mindkét támogatás terhére.

51. Lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezünk, melyek felhasználása a jövő

évben válik esedékessé. A számlák felhasználhatók lesznek-e az otthonteremtési

támogatás igénybevételéhez is?

IGEN a rendelet nem zárja ki a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan

elszámolt számlák jelen támogatás keretében történő elszámolását.

52. Mit jelent a közeli hozzátartozó (kitől nem fogadható el munkadíjra számla)?

A házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka,

…; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,

az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

53. Igénybe lehet-e venni a lakásfelújítási támogatást, ha az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege

üdülő?

Üdülő felújítására a támogatás nem vehető igénybe, a Rendelet kifejezetten nevesíti,

hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe az otthonfelújítási támogatás, amely az

ingatlannyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel van nyilvántartva.

54. Igényelhető-e a felújítási támogatás zártkerti ingatlanra?

Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert) a Rendelet alapján önmagában nem

kizáró tényező, annak van jelentősége, hogy az ingatlan fő rendeltetés szerinti jellege az

ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakás vagy lakóház legyen. Igényelhető az otthonfelújítási támogatás

továbbá a tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú

épületei esetében is.

55. Az udvarunkban van egy gazdasági épület. Ennek a felújítása támogatható - e?

Amennyiben egyazon helyrajzi számon szerepel a házzal, valamint ha a Földhivatalnál

ez az épület be van jegyezve, akkor támogatható.

56. Igénybe lehet-e venni a támogatást, ha az ingatlan gazdasági társaság bejegyzett

székhelye vagy telephelye?

A Rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szabályozást, ezért ez nem kizáró tényező. A

Rendelet kifejezetten nevesíti, hogy csak olyan ingatlan esetében vehető igénybe a

felújítási támogatás, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti

jelleggel van nyilvántartva. Igényelhető az otthonfelújítási támogatás továbbá a tanya, vagy

birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei esetében.

57. Az otthonfelújítási támogatás igénybevételére olyan ingatlan esetén is van lehetőség, amely egyéni

vállalkozásnak is székhelye?

IGEN.

58. Lízingelt ingatlanra igényelhető a felújítási támogatás?

Nem, a lakásfelújítási támogatás feltétele, hogy az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes

igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett

lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

tulajdoni hányaddal rendelkezzen.

59. Igényelhető az otthonfelújítási támogatás, ha a házunk a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában van és

részletre vásároljuk vissza?

Nem, csak abban az esetben, ha teljes egészében visszavásárolták a házat.

60. Az ingatlanon lévő haszonélvezeti jog befolyásolja a támogatás elbírálását?

NEM.

61. A felújított ingatlan értékesíthető?

IGEN, a rendelet nem tartalmaz a felújított ingatlan értékesítésre vonatkozó előírásokat,

korlátozásokat. Az eladott ingatlanra az új tulajdonos is ismét igényelheti az

otthonfelújítási támogatást akkor, ha az új tulajdonos az előző igénylőnek nem a

hozzátartozója.

Támogatható építési tevékenységgel összefüggő kérdések

62. Beadható-e az otthonfelújítási támogatás csak anyagköltségről (mivel a munkálatokat el tudjuk

végezni szakképesítésünknek köszönhetően)?

NEM adható be számla kizárólag anyagköltségről, a lakásfelújítási támogatás összegében (ami

maximum a teljes költség fele) az anyagköltség és a vállalkozói díj 50-50%-ban

szerepelhet.

63. Miként kell értelmezni az 50-50% (anyag-munkadíj)?

A támogatás összegében 50-50%-ban szerepelhet az anyagköltség és munkadíj

(vállalkozói díj). Az anyag+munkadíjról szóló számlákat összesítetten úgy kell beadni,

hogy a támogatás összegében a két költségtípus azonos arányban szerepelhessen. Ez a

feltétel nem az egyes számlákra vonatkozik, hanem az összköltségen belül a

támogatással érintett részre.

64. Mennyi az otthonteremtési támogatás összege, azt hogyan számolják?

A lakásfelújítási támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3

millió forint.

Az otthonfelújítási támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban

szerepelhet.”

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az összköltséget felezzük, maximum ennyi lehet a

támogatás (legfeljebb 3.000.000 Ft).

A támogatás összegét is felezni kell, mert a támogatás felének anyagköltségnek kell

lenni, a másik felének munkadíjnak. Ez azonban csak akkor működhet, ha van elegendő

anyag illetve munkadíj számla. Ha valamelyik nem éri el a lehetséges támogatás felét,

illetve a munkálatok teljes költségének legalább a negyedét, akkor nem jogosult, csak a

kisebb tétel kétszeresére.

65. Elfogadnak-e külföldi számlákat?

Külföldi számla sem vállalkozási díjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a

vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően

állítja ki a számlát.

66. Milyen részletességűnek kell lennie egy anyagszámlának?

A felhasznált anyagokat részletezni kell, mely megtehető a számlán, vagy elfogadható a

számla mellé csatolt - a megrendelés alapjául szolgáló, a vállalkozó által készített -

költségvetésben, vagy számlarészletezőn.

67. Ha előleg fizetése történik, kell-e csatolni az előlegszámlát és a kifizetés igazolást

vagy elegendő a végszámla és ahhoz kapcsolódó kifizetést igazoló dokumentum?

Elegendő a végszámlát csatolni, ha tartalmazza a szükséges adatokat, azonban a

kifizetést igazoló dokumentum ebben az esetben is szükséges. Amennyiben az

előlegszámla 2020. évi, az arra eső összeg a támogatás meghatározásánál nem vehető

figyelembe.

68. Ha vállalkozó állít ki nekem számlát, milyen részletezettségűnek kell lennie?

A számlán külön tételként kell megjelennie az anyagköltségnek és munkadíjnak!

A vállalkozói szerződésben már részletezett felújítási munkálatokat a számlán nem

fontos részletesen feltüntetnie. Az anyagköltség vagy munkadíj a számlán egy tételként

összevontan nem szerepelhet.

A vállalkozási szerződésben, vagy annak mellékletében mind az anyag, mind a

munkadíj olyan részletezettségű legyen („szerződött konkrét felújítási munka”), mely a

megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét

lehetővé teszi. (Erre megfelelő lehet pl. a vállalkozói árajánlat szerinti részletezettség.)

69. Ha bankkártyával fizetünk, milyen dokumentumot kell még csatolni a számlán

kívül. Fizethetek-e más nevére szóló bankkártyával?

Nem kell a számlán kívül mást csatolni. Igen, fizethet, ezt nem vizsgáljuk.

70. Átutalásos számla vagy kártyás fizetési mód esetében csak az igénylő lehet a fizető

fél / kártyatulajdonos?

Nem, bárki lehet.

71. Amennyiben a vevő rendelkezik adószámmal, a nevén és a címén kívül annak is

szerepelnie kell a számlán?

Nem, a vevő (igénylő) adószáma a számlán nem kerülhet feltüntetésre tekintettel arra,

hogy a támogatást magánszemélyként, nem pedig vállalkozóként igényli.

72. Az építőanyag szállítása az anyagköltségnek vagy munkadíjnak minősül? Vagy

egyiknek sem?

Az anyagvásárlás esetén, amennyiben a számla, szállítási költséget/fuvardíjat is

tartalmaz, az anyagköltségként támogatható. Külön számlán szereplő, szállítási

költségre/fuvardíjra nem vehető igénybe felújítási támogatás.

73. Tetőtér beépítésére igénybe vehetem-e a támogatást?

Nem. Lakótér bővülésével a felújítás nem járhat. Már korábban kialakított tetőtérben a

Rendelet 6. §-a szerinti munkálatokra igénybe vehető az otthonfelújítási támogatás. Új fürdőszoba

kialakítására azonban nem vehető igénybe a lakásfelújítási támogatás, ha az épületben már van

fürdőszoba.

74. Bontási hulladék elszállítására igényelhetem az otthonfelújítási támogatást?

A konténeres és egyéb hulladék elszállítása önállóan nem támogatható, csak abban az

esetben, ha a kivitelezés végző megállapodásban a hulladék elszállítása is szerepel.

75. Lakberendező finanszírozható-e a felújítási támogatásból.

Nem.

76. Minden esetben kell kivitelezői szerződés, vagy elég, ha a vállalkozó számláját

benyújtjuk?

IGEN, a vállalkozói szerződést minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

77. A munkadíjról milyen számla fogadható el?

A vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az

általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1.

pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette (nyugta nem, csak számla

fogadható el).

A Rendelet csak az 5 %-os áfát tartalmazó számlát zárja ki.

A 0%-os és 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla figyelembe

vehető.

A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó

által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó sem az igénylőnek vagy

együttes igénylés esetén egyik igénylőnek sem közeli hozzátartozója vagy élettársa,

vagy a felújítást végző gazdálkodó szervezetnek nem tagja, illetve nem munkavállalója

és nem vezető tisztségviselője sem az igénylő/igénylők, sem az igénylő/igénylők közeli

hozzátartozója. Tehát a felújítási kivitelezést végző vállalkozásban például nem lehet

tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő így saját magának nem számlázhat.

78. Mit jelent az, hogy az otthonfelújítási támogatást az igénylő csak egyszer veheti igénybe?

Időbeliségre vonatkozik, tehát több munkát is elvégeztethet, de lakásfelújítási támogatási kérelmet

csak egyszer nyújthat be az elvégzett munkák összessége vonatkozásában.

79. Szükséges-e előre engedélyeztetni, bejelenteni a felújítási munkálatokat?

A Magyar Államkincstárnál nem kell előzetesen bejelenteni, sem engedélyeztetni az

építési tevékenységeket, nem kell továbbá a támogatásra előzetesen regisztrálni, nem

szükséges előzetesen árajánlatot és fényképeket benyújtani.

80. Elektromos hálózat bővítésével kapcsolatos díjakra igénybe vehető-e a lakásfelújítási támogatás?

A szolgáltató számára fizetendő csatlakozási, hálózatfejlesztési illetve más hatósági

díjakra a támogatás nem vehető igénybe.

81. Igényelhető-e támogatás már meglévő, üzemelő napelemes rendszer bővítéséhez is?

Igen, a Rendelet szerint napkollektor, napelemes rendszer telepítése támogatható,

ideértve a már meglévő rendszerek bővítését is.

82. Amennyiben 2021. június 30-ig telepítem a napelemes rendszert, de más felújítási

munkák miatt csak egy évvel később nyújtom be a kérelmet, szaldós elszámolásban

maradok?

Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási

szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik

még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30.

után nyújtják be.

83. Ha napelemes rendszert telepítek és a szolgáltatóval 2021.07.01 előtt kötök

villamosenergia-szerződést, akkor biztosan szaldó elszámolásba kerülök?

A villamos energiáról szóló törvény végrehajtási rendeletének (273/2007. (X. 19.)

Korm. rendelet) 4. §-ában foglaltak alapján, igen.

84. Mi történik, ha az anyagköltség és a vállalkozói díj összesítve meghaladja a bruttó

450.000 Ft/kWp összeget?

Az elszámolandó számla nem tartalmazhat a fajlagos költségkorlát feletti összeget, a

bruttó 450.000 Ft/kWp feletti összegről benyújtott számlák teljes egészében elutasításra

kerülnek.

85. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) s) pontjában meghatározott

nyilatkozattal kapcsolatban?

A Rendelet 9. § (3) s) pontja alapján a támogatás igénylése során csatolni kell a

napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét végző vállalkozó nyilatkozatát arra

vonatkozóan, hogy a 7. § (5a) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Ezt az 5. számú

melléklet kitöltésével teheti meg a vállalkozó, melyet a kérelemhez csatolni szükséges.

A rendelkezés végrehajthatósága érdekében a vállalkozónak büntetőjogi felelőssége

tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy a számlán feltüntetett anyagköltség és

kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp

összeget. A Rendelet alapján a napelemes rendszer telepítésére, vagy cseréjére

jogszerűen úgy vehető igénybe a támogatás, ha az anyagköltség és kapcsolódó

vállalkozói díj összesítve nem haladja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget. Ez

alapján, ha a Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a

telepített, vagy cserélt napelem kisebb kapacitású, mint az igénylő által a támogatás

igénylése során megadott, úgy a Korm. rendelet 7. § (5a) bekezdésében meghatározott

értékhatár feletti részre kifizetett támogatás visszafizetését kell elrendelni.

86. Mi az, amit tudnom kell a Rendelet 9. § (3) u) pontjában meghatározott

szerződéssel és nyilatkozattal kapcsolatban?

A rendelet 9. § (3) u) pontja alapján a Rendelet 6. § i) pontja szerinti esetben a

támogatás igényléséhez a 2021. június 30-át követően megkötött villamosenergiavásárlási szerződést,

valamint a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó nyilatkozatát

szükséges csatolni, amely tartalmazza, hogy az igénylővel kötött villamosenergiavásárlási szerződése

olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási

időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett

villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra (bruttó elszámolás). A

bruttó elszámolást alkalmazó szerződés és a nyilatkozat célja a rendszerhasználati

díjfizetés racionalizálása. A szerződésre nem szükséges sablont készíteni, az

egyebekben is a felek (igénylő és villamosenergia-kereskedő) ügye, hogy milyen

feltételek mellett szerződnek. A nyilatkozatra a 6. számú mellékletet javasoljuk

alkalmazni.

87. A tetőcserével együtt elszámolható-e az ereszcsatorna cseréje?

Igen, a tető cseréje, felújítása, szigetelése a támogatható építési tevékenységek közé

tartozik, ennek megfelelően a tetőcserével együtt az ereszcsatorna cseréjét is el lehet

számolni.

88. A Rendelet szerinti „terasz, loggia, erkély, előtető építése” pontba beleértendő-e a

meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítása, korszerűsítése, vagy csak az új

terasz, loggia, erkély, előtető építése?

A felújítási támogatás igényelhető a meglévő terasz, loggia, erkély, előtető felújítására,

korszerűsítésére is.

89. Igényelhető az otthonfelújítási támogatás csaptelepek beszerzésére is?

A Rendelet szerint a szaniterek beépítése és cseréje támogatható építési tevékenység,

amelynek keretében a csaptelek cseréje, beépítése is támogatható.

90. Mit jelent az, hogy a felújtási támogatás beépíthető bútor esetében igényelhető?

Beépíthető bútor, ami az ingatlanba állagsérelem nélkül el nem választható módon

beépítésre került, így az ingatlan részét képezi, így a beépített/beépíthető szekrény (pl.

hálószobába, konyhába, fürdőszobába) támogathatónak minősül. Nem igényelhető

támogatás a szabadon álló bútorok beszerzésére.

91. Igényelhető-e az otthonfelújítási támogatás a pince felújítására?

Igen, a Rendelet szerint a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon

található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha,

mosókonyha, tároló) felújítása támogatható építési tevékenység.

92. Kapu építése támogatható, hisz a kerítés önmagában nem értelmezhető?

Igen, a kapu építése támogatható tevékenység.

93. A régi kerítés, kapu bontása és a keletkezett hulladék szállítása támogatott-e?

Igen, támogatható, amennyiben a bontást és a hulladékszállítást, valamint az új

kapu/kerítés építését ugyanaz a vállalkozó végzi.

94. Milyen munkálatokra NEM igényelhető az otthonfelújítási támogatás?

- Például nem igényelhető támogatás:

- a szabadon álló bútorok beszerzésére (pl.: szobabútor),

- a szabadon álló konyhai gépek beszerzésére,

- beépített nem konyhai gépek beszerzésére (pl.: mosógép, szárítógép),

- lakás/épület bővítésére plusz szobákkal, tetőtér- terasz beépítés

- a tereprendezésre, gyepszőnyeg-fektetésre, füvesítésére,

- műfű, murva, gumilap térburkolatként történő beszerzésére,

- a tároló építésére,

- mobilgarázs beszerzésére, kivéve, ha beton alapra és ahhoz rögzítésre kerül,

- a raklapra, mint anyagköltségre,

- az infraszauna beépítésére,

- a riasztó, kaputelefon beszerelésére

- központi beépített porszívó gép beszerzésére,

- tetőtér építésére, beépítésére,

- a lakás belső átalakítására (pl. kettő szobából három szoba kialakítása, falak bontása, új

falak felhúzása), kivéve a fürdőhelyiség illetve WC létesítésének esetét,

- helyiség funkciójának megváltoztatására (pl. fürdőszoba konyhává alakítása),

- kültéri lámpatestre,

- a ház előtti, kerítésen kívüli (utca) járda, bejáró (közterület) felújítására,

- új nyílászáró beépítésére (kivéve a már korábban meglévő nyílászáró cseréjének esetét),

- társasház esetében a közös használatú (osztatlan közös tulajdonban lévő) területek

felújítására,

- a szolgáltató számára fizetendő csatlakozási díjra, hálózatfejlesztési hozzájárulásra

- öntöző-, locsoló rendszerekre.

- betonkeverő, szerszámgépek, földmunkagépek bérlésére

- társasház mélygarázsában kialakított parkoló megvásárlására

- veszélyes hulladék elszállítására, ártalmatlanítására

- kerti tó, medence építésére

Benyújtandó dokumentumokat érintő kérdések

95. Hol érhetőek el a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok?

A Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken a „Lakossági

ügyfelek/Otthonfelújítási támogatás” menüpontban elérhetőek a „Kérelem

benyújtásának nyomtatványai”.

96. Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?

A támogatási kérelem az alábbi módokon nyújtható be a Kincstárhoz:

- elektronikus úton ügyfélkapus bejelentkezést követően a SZÜF felületén

(TULAJDON > Ingatlan menüpont alatt) elérhető elektronikus nyomtatvány („Kérelem

gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására”) kitöltésével, a szükséges

adatok megadásával és az előírt dokumentumok, valamint nyilatkozatok becsatolásával;

- A Kincstár honlapjáról – Főoldal > Lakossági ügyfelek > Otthonfelújítási támogatás >

Kérelem benyújtásának nyomtatványai menüpontból – letöltött és kitöltött kérelem,

illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok másolatainak

postai úton történő megküldésével (cím: Magyar Államkincstár, 1938 Budapest);

- Személyesen bármely kormányablakban a Kincstár honlapjáról letöltött és kitöltött

kérelem, illetve nyilatkozatok eredeti példányai, valamint ez előírt dokumentumok

másolatainak leadásával.

97. Személyes ügyintézésre van-e lehetőség?

Nincs. A Kormányablakokban csak a kérelem benyújtására van lehetőség.

98. Meddig lehet a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb

2022.12.31-ig kell benyújtani.

99. Hány napja van az Államkincstárnak reagálni a kérelmemre?

A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően

– a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A hiánypótlásra meghatározott –

legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.

100.Hányszor hiánypótolhatok?

A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.

101.Együttes igényléskor kinek az ügyfélkapujáról kell az igénylést leadni?

A Rendelet ezt nem szabályozza. Együttes igénylés esetén, az igénylők bármelyike

ügyfélkapujával beküldhető az igénylés.

102.Kérhetek előbírálatot?

Előbírálatra nincs lehetőség.

103.Van vállalkozási szerződés minta, és számlaösszesítő adatlap?

Igen, a Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken elérhető és letölthető a

vállalkozási szerződés legalapvetőbb tartalmára ajánlott minta és a számlaösszesítő

adatlap is.

104.A KATA-s vállalkozó által kiállított számla elfogadható?

Igen, a Rendelet szerint a támogatás csak az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel

kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe. A 0%-os és 27%-os általános

forgalmi adó mértékkel kiállított számla elfogadható.

105.Az igényléshez szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratnak közjegyző által

hitelesítettnek kell lenniük?

Nem kell közjegyző által hitelesítettnek lennie, elegendő, ha két tanú az okiratot aláírja,

továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét

olvashatóan is fel kell tüntetni. A Kincstár által közzétett formanyomtatványok ennek

megfelelő tartalommal készültek.

106.Külföldi kereső tevékenység igazolásához csak az OFFI által hitelesített magyar

fordítás fogadható el?

Igen, csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) kizárólagos

feladatkörébe tartozik az idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre történő hiteles

fordítása.

107.Igényelhető-e a támogatás, ha a helyi önkormányzat megváltoztatta az ingatlan

címét és a házszámot azonban a lakcímkártyán nem került feltüntetésre az új cím?

Az önkormányzat utcanévváltozásról illetve házszámváltozásról szóló határozatának

másolatát, vagy az erről szóló igazolást szükséges a kérelemhez csatolni.

108.Milyen esetben kell lemondó nyilatkozatot (4. számú melléklet) csatolni?

Ha a szülők lakóhelye nem azonos, a támogatás iránti kérelmet külön-külön

benyújthatják, ha külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik

gyermekük lakóhelyével, azonban ebben az esetben mindkét szülő a támogatás 50%-os

mértékére jogosult, kivéve, ha az egyikük teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt

nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről, ebben az esetben

a másik szülő a teljes támogatási összeget igényelheti.

Ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor mindkét szülő a teljes támogatási összeg

50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye

megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.

Ebben az esetben a szülők egyike akkor igényelheti a teljes támogatási összeget, ha a

másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a

támogatás saját nevében történő igényléséről.

A támogatást megosztani abban az esetben lehet, ha mindkét szülőnél lakik közös

gyermek. Ilyenkor vagy 50-50%-ban veheti igénybe mindként szülő, vagy egyikük

lemondhat a másik javára a 4. sz. mellékletben található nyilatkozat benyújtásával.

Ha minden közös gyermek az egyik szülővel lakik együtt, akkor a másik szülő részéről

nincs szükség lemondó nyilatkozatra.

109.Milyen esetben kell hozzájáruló nyilatkozatot (2. számú melléklet) kitölteni?

Együttes igénylés esetén a kérelemhez csatolni kell az igénylő teljes bizonyító erejű

magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát a kérelem másik igénylő által történő

benyújtásához.

110.Ellenőrzik a felújítást?

A Kormányhivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a támogatás jogszerű

felhasználását.

111.Kell fényképekkel dokumentálnom a felújítást?

Nem.

Otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdések

112.Hova lehet fordulni az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatos kérdésekkel?

Az otthonfelújítási kölcsönnel kapcsolatban felmerült kérdésekre a hitelintézetek adnak

tájékoztatást.

113.Otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén az otthonfelújítási támogatás összegét

mindenképp a kölcsön előtörlesztésére kell fordítani?

A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba lépő rendelkezései szerint otthonfelújítási

kölcsön igénybevétele esetén, a Magyar Államkincstár a támogatást az otthonfelújítási

kölcsönt nyújtó hitelintézet belföldi fizetési számlájára folyósítja, az igénylő javára

történő előtörlesztés érdekében.

114.Az otthonfelújítási kölcsön 2021. február 1-től igényelhető a bankoknál, maga a

támogatási kérelem pedig 2021. március 1-től nyújtható be?

Az otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnál kell

előterjeszteni, míg az otthonfelújítási kölcsön iránti kérelmeket a hitelintézetekhez kell

benyújtani.

A Rendelet 2021. február 1. napján hatályba rendelkezése szerint, amennyiben

otthonfelújítási kölcsönt kívánnak igénybe venni, akkor a Rendelet szerinti

otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstárhoz 2021. március 1-

jétől lehet benyújtani. Ebben az esetben a kölcsönszerződést is mellékelni kell a

kérelemhez.

115.Otthonfelújítási kölcsön igénylése esetén a folyósítás előtti számlák benyújthatók-e

elszámolásra?

A kérelem benyújtásakor elszámolhatók, amennyiben az egyéb feltételeknek is

megfelelnek, de a bank felé történő elszámolásukról a hitelintézet adhat felvilágosítást.

Forrás és további részletes tájékoztatás: www.allamkincstar.gov.hu